Ezek elkészítése hosszabb ideig tart, mint a tradicionális italoké, ezért csak előrendelésre, korlátozott számban készíti. A másik bartender, Simone Rossi, aki hasonló ötlettől vezérelve varázsolta exkluzívabbá a hongkongi Aqua bar, színekben és formákban gazdag Rooster Me Luck italát. Egy vékony lapra nyomtatott mintát óvatosan a koktél tetejét képező tojáshabra helyezik, ami tökéletesen összeolvad azzal. A mintázatokat az olasz bartender egyedileg tervezte. Először több módszert is kipróbált a helyi cukrászdákkal, de az általuk elkészített lapok túl hamar elolvadtak az italban, mígnem rátalált a rizspapírra. Erre könnyedén lehetett nyomtatni és sokkal stabilabb maradt a kép. A bar befektetett egy nyomtatóba és ehető tintákba, így saját maguk készítik el azokat. Az előkészítés során a bár csapata gondoskodik a rizspapírok formára vágásáról és szárazon tartásáról. Amikor az ital – a gin, a Cocchi Rosa, a matcha, a citrom, a yuzu és a kínai fehér barack püré – rendelésre kerül, óvatosan a tetejére helyezik a lapot.
Jól ismert Szűz Mária színeként, aki a legtöbb róla készített ábrázoláson kék színű ruhát, palástot visel. Megjelenik Jan Vermeer Leány gyöngy fülbevalóval című festményén, amelyen a művész modellje sötétkék, azaz tengerészkék kendőt visel. A japán művész, Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagavánál című munkáján három csónak fölé tornyosuló, kéken tajtékzó hullámot ábrázol. Vincent van Gogh Csillagos éj című képén kékes dombok alatt meghúzódó falucskát látunk. Egyes művészek erősen kötődnek a kék színhez, gondoljuk csak Picasso kék korszakára, vagy a francia festőművészre, Yves Kleinra, akinek már-már védjegyévé vált a kék egy bizonyos árnyalata, amelyet vödrökből locsolt a vásznaira. A végtelen színe, a kék számos magyar, 20. század eleji és kortárs művészt is megihletett. A kiállítóteret bebarangolva olyan absztrakt és szürrealista művészek alkotásait látjuk, mint Réth Alfréd, Konok Tamás, Méhes László, Reigl Judit és Major Kamill. Érdekessége a tárlatnak, hogy az úgynevezett párizsi iskola európai követői mellett egy távoli kultúra, Dél-Korea kortárs művészeinek munkáit is megtekinthetjük.
A posztimpresszionista festő egészségi állapota régóta izgatja a tudományt: felmerült már, hogy bipoláris volt, epilepsziás, skizofrén, újabban pedig az derült ki, hogy nagyon durva alkoholmegvonási tünetei voltak. A Groningeni Medical Centre University kutatói a festő több száz, nagyrészt a testvérének írt levelét, illetve korabeli orvosi dokumentumokat néztek át, hogy hű képet adhassanak Van Gogh mentális állapotáról – írja a BBC. Kutatásuk során arra jutottak, hogy a Napraforgók és a Csillagos éj című híres festmények megalkotója legalább kétszer a delírium állapotába került, amely az alkoholbetegek egyik életveszélyes elvonási tünetegyüttese. Ma már az ilyen betegeket kórházban kell kezelni, nem egyszer az intenzív osztályon kötnek ki a delírium tremens páciensek. A tünetek közé sorolják általában a szorongást, a durva hullámú végtagremegést, amely a későbbiekben a fejre és a törzsre is átterjedhet, emellett erőteljes izzadás kezdődik. Egyes esetekben megvonásos görcsroham (alkalmi epilepsziás roham) is jelentkezhet.