– gondolja. Besançonból Párizsba utazik. Itt de La Mole márki titkára lesz. A márki lányát, Mathilde-ot is meghódítja feljebb jutása érdekében, bár még annyit sem érez iránta, mint de Rênalné iránt. Feleségül akarja venni a lányt, így biztosítva helyét az arisztokraták között. De Rênalné közbelép és ír egy levelet, amelyben cselszövő hipokritának festi le Julient, aki dühében kétszer rálő pisztolyával a templomban, amiért börtönbe zárják. Itt szembesül önmagával, tetteivel, képmutató életével. Rênalné naponta meglátogatja és Julien rájön, hogy valójában csak az asszonyt szerette. Stendhal eredetileg a Julien címet adta regényének. Stendhal eredetileg a Julien címet adta regényének. Arra sohasem adott magyarázatot, hogy miért változtatta Vörös és feketére. A legtöbbször előforduló értelmezés szerint a vörös és a fekete szín a regény hősének, Julien Sorelnek karrierlehetőségeit szimbolizálja. A vörös, a katonai egyenruha színe, a katonaságra, míg a fekete, a papi reverenda színe, a papi pályára utal.
"A kötelező irodalom érdekes dolog. Mindenki szeretné, ha olvasta volna, de senki sem szeretné elolvasni" Mark Twain Sajnos a mai gyerekek nagyon keveset olvasnak. Ha mégis, akkor azt legtöbbször kötelességből teszik. Ezáltal nem szereznek olvasói élményeket és nem tudják átélni az adott művet. Ez különösen problémás lehet a kötelező olvasmány esetében, amikor alapvető elvárás, hogy a tanuló ne csak felületesen ismerje meg a szöveget, hanem a szöveg mélyére hatolva értelmezni is tudja, illetve véleményt alkosson róla. A kötelező olvasmány egyik fő célja az irodalmi műveltség elsajátítása és a pontos szövegértés képességének megszerzése.
A halál, a vér, az erőszak színe. A katonai karrier színe. A fekete a halál színe. Elrejt ez a szín: álca, védelem. Julien ruhájának színe. A lelkiismeretét jelképező szín. A papi pálya színe. A vörös és a fekete együtt a rulett játék színeit adják: a karrierért folytatott harc szerencsejáték. A kék pedig a harmadik lehetőség Julien számára, a középút színe. Kék a lovasőrség színe, valamint kék volt a ruhája a márkinál néhány estén. Ilyenkor kilép a szerepéből. Mathild szemszíne. A regény helyszínei [ szerkesztés] Verrières: Az 1. rész helyszíne: tipikus francia kisváros tipikus bemutatással (realista vonás) Hangulat: nyugodt, idilli De Rênal bemutatása: karrierje Napóleon bukása után kezdődik. Nem nemesi származású, újgazdag, hirtelen felkapaszkodott. Tekintélyes, gőgös, öntelt. Buta és korlátolt. Negatív figura. Csak a külvilágnak él. Vagyonához nem párosult intelligencia. Valenod: Hirtelen meggazdagodó. Szintén csak a külvilágnak elő, nem nemesi származású, csalással meggazdagodó figura.
Általános információk: Szerző:Stendhal A mű címe:Vörös és fekete Műfaj:Regény A mű keletkezése: A mű legnagyobb része megtörtént eseten alapszik. 1827. december 28. és 31. között a Gazette des Tribunaux (Törvényszéki Hírlap) részletesen beszámolt egy Antoine Berthet nevű ember peréről. Berthet egy vidéki patkolókovács tehetséges fia volt. Papnak készült, de négyéves szemináriumi képzés után elhagyta az intézetet, s egy újgazdag nemesi családnál vállalt nevelői munkát. Nemsokára azonban udvarolni kezdett a ház asszonyának, Michoud-nénak. Mikor ez a férj tudomására jutott, elbocsátotta a fiút. Újabb kétévi szemináriumi tartózkodás után a Cordon-kastélyban vállalt nevelői munkát, de ehelyütt is túl bizalmas kapcsolatba került a ház kisasszonyával, ezért innen is távoznia kellett. Papi pályájának tönkretevőjét Michoud-néban látta, ezért vidékre utazott, s 1827. június 22-én a nagymise alatt az asszonyra lőtt. Michoud-né felépült, de Berthet-t elfogták, s emberölési kísérlet, valamint szentségtörés vádjával halálra ítélték.
Stendhal: Vörös és fekete by Lili Pócsik
Általános információk: Szerző:Petőfi Sándor A mű címe: AZ apostol Műfaj: Elbeszélő költemény A mű keletkezése: A mű Pesten született 1848 júniusa és szeptembere között. Petőfi Sándor szabadságharc alatt szerzett műveinek egy része, köztük Az apostol is önéletrajzi ihletésű, illetve bizonyos értelemben a szerző saját sorsát kivetítő mű. Köztudott, hogy a költő egy hideg szilveszter éjszakán jött a világra, miként ezen művének főhőse is. A költő életkörülményei ebben az időszakban nehezedtek: politikai karrierje sikertelen volt, Szabadszálláson 1848. júniusában elveszítette a képviselőválasztási harcot a református Nagy Károllyal szemben, melynek következményeként a parókiát is ellenségének tekintette a költeményben. Bővebben... Szerző:Madách Imre A mű címe: Az ember trgédiája Műfaj: Dráma, költemény, tragédia Madách Imre a következő feljegyzést készítette a Tragédiához: "Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án. " A Tragédia kéziratának egy lapja. Madách és Arany írása megkülönböztethetetlen.
osztálya számára (Korona Kiadó, Budapest, 1992) A regény adatlapja a Moly oldalán További információk [ szerkesztés] A Vörös és fekete szövege ( MEK OSZK, ford., bev. Salgó Ernő; Révai, Bp., 1905) Egy regény színei Szántó Gábor András tanulmánya, Liget, 2010/7. Egy karrier története Szántó Gábor András tanulmánya, Liget, 2010/8. Az utolsó szó jogán Szántó Gábor András tanulmánya, Liget, 2010/9. Nemzetközi katalógusok VIAF: 208324138 GND: 4302994-2 BNF: cb11987967z BNE: XX2841538
A mű első kritikusa Madách jó barátja, Szontágh Pál volt, akinek hatására Madách megküldte az egyetlen létező kéziratot Arany Jánosnak. Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, különösen, hogy a Teremtőt Madách egy munkájára önelégültséggel tekintő mesteremberként mutatta be. Hónapokkal később Arany mégis végigolvasta a darabot és rájött, hogy elhamarkodottan ítélt, amikor azt mondta, az csak utánzása a Faustnak. Az átolvasás során a koszorús költő bele is javított a kéziratba, így nem tudni, pontosan mekkora rész jutott neki a Tragédia megírásából (egy 2005-ben lezárt filológiai-grafológiai vizsgálat szerint mintegy 5718 alkalommal, de a javítások túlnyomó része csak a helyesírást érinti), ám mivel a levelezésekből is kiderül, hogy Arany csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt a művön, így a Tragédia gondolati szerzőjének mindenképp Madách Imrét kell tekintenünk, különös tekintettel arra is, hogy a javítások nemcsak Madách tudtával, de kifejezett kérésére történtek. Szerző:Jókai Mór A mű címe: Az aranyember Műfaj: Regény Jókai Mór kézzel írott noteszei közül a X. és XXV.